Sokan szeretnek otthon barkácsolni, hiszen egy-egy „csináld magad” megoldással időt és pénzt lehet spórolni. Vannak azonban olyan területek, ahol a kísérletezés többet árthat, mint használ. A villanyszerelés tipikusan ilyen: a rossz kivitelezés nem csak az elektromos berendezéseket veszélyezteti, hanem súlyos áramütést vagy akár lakástüzet is okozhat.

Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakori és veszélyes villanyszerelési hibát, amelyekkel mindenkinek érdemes tisztában lennie.

1. Túl vékony vezeték használata nagy terheléshez

Az egyik leggyakoribb probléma, amikor nem megfelelő keresztmetszetű vezetéket használnak nagy áramfelvételű eszközökhöz – például sütőhöz, klímához vagy hősugárzóhoz. A túl vékony vezeték ellenállása magasabb, így könnyebben melegszik, extrém esetben pedig:

• megolvaszthatja a szigetelést,

• zárlatot okozhat,

• tüzet indíthat.

A megfelelő vezetékméret megválasztása a tervezés része, és nem találgatás kérdése – erre szabványok vonatkoznak, amik áramfelvétel, hossz és terhelés alapján határozzák meg a szükséges keresztmetszetet.

2. Helytelen vagy hiányzó földelés

Meglepő, de rengeteg régi lakásban a mai napig hiányzik a védőföldelés, vagy nincs megfelelően bekötve. Ez különösen veszélyes lehet, ha:

• fémburkolatú készüléket használunk (pl. hűtő, sütő, mosógép),

• hibás a készülék szigetelése,

• nedves helyiségről van szó (pl. fürdőszoba).

Védőföld nélkül egy meghibásodott készülék feszültség alá helyezheti a burkolatot, és egy érintés áramütéshez vezethet. A korszerű lakásokban ma már kötelező a védőföld megléte, ezért régi ingatlanoknál érdemes szakemberrel ellenőriztetni a rendszert.

3. Kókányolt kötés, toldás és szigetelőszalagos „javítás”

A laza vagy rosszul kivitelezett kötések idővel melegedhetnek, szikrázhatnak vagy megszakadhatnak. A legkockázatosabb megoldások közé tartozik:

• kábelösszecsavarás vezetékkapocs helyett,

• szigetelőszalaggal betekert hibás szakasz,

• toldók doboz nélkül a falban vagy mennyezetben.

Az ilyen „megoldások” rövid távon működhetnek, de hosszú távon súlyos veszélyforrást jelentenek. A kötő- és szerelvénydobozok nem véletlenül léteznek: ezek biztosítják, hogy a csatlakozások biztonságosak és hozzáférhetők legyenek.

4. Biztosítékok, kismegszakítók szakszerűtlen cseréje

Sokan úgy gondolják, hogy ha folyton leveri a biztosítékot a rendszer, akkor egyszerűen egy „erősebbre” kell cserélni. Ez azonban életveszélyes és szakszerűtlen, ugyanis a kismegszakító feladata éppen az, hogy megvédje a hálózatot a túlterheléstől.

Ha nagyobb amperértékre cserélik, az alábbiak történhetnek:

• a vezetékek túlmelegednek,

• a szigetelés károsodik,

• nő a tűzveszély.

Ha biztosítékproblémák vannak, mindig az okot kell feltárni, nem a védelmet „erősíteni”.

5. Nedves környezet figyelmen kívül hagyása

Külön szabályok vonatkoznak a fürdőszobákra, kültéri csatlakozókra és minden olyan helyre, ahol nedvesség jelen lehet. A rosszul elhelyezett konnektor vagy kapcsoló:

• áramütést okozhat,

• tönkreteheti a berendezéseket,

• balesetveszélyessé teszi a teret.

Bizonyos zónákba csak IP-védettséggel ellátott szerelvények helyezhetők, és sok esetben FI-relé (érintésvédelmi relé) használata is kötelező.

Összegzés

A villanyszerelés olyan szakma, ami tudást, tapasztalatot és szabványismeretet igényel. Egy rossz bekötés vagy gyenge minőségű javítás nemcsak bosszantó hibákhoz, hanem életveszélyes helyzetekhez vezethet. Ha bármilyen gyanús jel észlelhető — égett szag, melegedő konnektor, villódzó fények, gyakran oldó biztosíték — mindig szakembert érdemes hívni, és a hibát mielőbb feltárni.

A biztonság ebben az esetben nem pénz, hanem szemlélet kérdése.