Villanyszerelés hírek
Paradigmaváltás a világításvezérlésben
2022.10.03
Kategória: Hírek
Hogyan változott meg a világításvezérlés tervezése, és mikor következett be ez a változás. A világításvezérlés tervezésében akkor következett be változás, amikor a vezérlőrendszerek a fázisvezérlés helyett alternatív jeleken keresztül kommunikáltak a lámpatestekkel, például DMX512 vagy 0-10V rendszerekkel. Ez a változás elősegítette a fejlettebb vezérlési megoldásokat, ami megváltoztatja a világításvezérlő rendszerek arculatát. Sok tervező, gyártó és kivitelező azonban ellenáll ennek a változásnak, és úgy tűnik, hogy egy harmadik paradigmaváltás felé tartunk, amely fenntartja azokat, akik alkalmazkodnak, és megszünteti azokat, akik nem.
Kezdetben az elektromos világításvezérlés egy egyszerű axiómával indult: a világítás lehet Be vagy Ki. Ez gyakran egy fénykapcsolón vagy egy relén keresztül történt, amely ugyanazon az áramkörön osztozó lámpatestek csoportjait vezérelte. A lámpatestek áramellátását a lámpatesteket tápláló áramkör fizikai megszakításával lehetett megszakítani. Bár ez az elv nem foglalkozik a világítás be- és kikapcsolásának részleteivel, általában feltételezték, hogy a vezérlőcsoportok (zónák) egy áramkörön osztoznak.
Végül egy új axiómát vezettek be a fényerőszabályozás innovációjával. Többé már nem csak On vagy Off volt, hanem az is: a világítás lehet világosabb vagy halványabb. Ez az új közhely még mindig az első axióma elvein alapult, miszerint a zónák ugyanazon az áramkörön osztoznak, és együtt kapcsolják és dimmelik őket, és még mindig nagyon drága megoldás volt az egyes lámpatestek egyedi vezérlése. Az első axiómához hasonlóan ez sem mondja meg, hogy a lámpatesteket hogyan kell tompítani, csak azt, hogy lehet. Ennek az új elvnek a kezdetén a fázisvezérlés volt a legnépszerűbb elérhető lehetőség, amely a lámpatesteket tápláló áramot használta a lámpatestek tompítására is.
Később világossá vált, hogy most egy újabb változás pillanatában vagyunk, egy új axiómával: a világítás lehet statikus vagy dinamikus. A hagyományos fényerőszabályozó rendszerek csak egy statikus fehér lámpatest fényerejét tudták volna beállítani, de a lámpatestek ma már nem csak statikus fehér színűek. A lámpatestek lehetnek színváltósak, hangolható fehér színűek vagy melegre tompítottak. Akár trendről van szó, akár nem, a dinamikus színszabályozási képességek jelenleg a növekedés fázisában vannak, és a vezérlési igényeik sokkal fejlettebbek, mint elődeiké.
A dinamikus világítás nem volt lehetséges, amikor a lámpatestek egy közös vezérlőáramkörön keresztül egymáshoz voltak láncolva, vagy a fázisú dimmeléstől függtek, de manapság a lámpatesteket nem kell az áramkörrel szinonim módon vezérelni vagy saját áramforrással dimmelni. A lámpatestek ma már lehetnek áramköri agnosztikusak, ami azt jelenti, hogy a lámpatestek egyedileg vezérelhetők, még akkor is, ha ugyanazon az áramkörön osztoznak, és több attribútummal rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy különböző, egymástól függetlenül vezérelhető színekkel vagy funkciókkal rendelkeznek. Az áramkörökkel való új kapcsolat miatt a lámpatestek olyan, egymástól független alkalmazásokra is használhatók, mint például az épületadatok gyűjtése és felügyelete.
Ezek az új axiómák a világításvezérléssel kapcsolatos hagyományos feltételezések nagy részét megdöntik, és egy teljesen új paradigmát vezetnek be az iparág számára, amelyet figyelembe kell venni. Ez az új paradigma nagy súrlódásokat okoz azokkal, akik ellenállnak a változásnak, és a szívemet azokért dobogtatom, akik meg akarják tartani a status quo-t. Sokan azonban azzal érvelnek, hogy azok, akik mereven ragaszkodnak a "régi módszerekhez", el fognak tűnni, és helyüket átveszik azok, akik alkalmazkodnak, mert az új technológia előnyei messze felülmúlják a specifikálás és használat megtanulásával járó időt és erőfeszítést.
Az okostelefonok egykor ritkaságnak számítottak, amelyeket az emberek nem voltak hajlandóak elfogadni, mert újak, ismeretlenek és hihetetlenül drágák voltak, de ma már nehéz olyan embert találni a modern világban, akinek ne lenne okostelefonja. Ha ezen a szemüvegen keresztül nézzük, párhuzamokat láthatunk a saját iparágunkban. Az NLC-k a világítástervezés okostelefonjai, de jelenleg még csak most fedezzük fel, hogyan illeszkednek az életünkbe. Egyértelmű, hogy például javíthatják az emberek életét: az érintőképernyők dinamikusan változnak, így valós időben interakcióba léphetünk egy épülettel (és nem csak annak világításával), a világítással együtt érzékelőket használhatunk a kényelmes környezet biztosítására, miközben optimális épület- és energiafelhasználást biztosítunk, az intelligens világításvezérlés lehetővé teszi számunkra, hogy olyan színű fényt válasszunk, amilyet csak akarunk, és bárhonnan, akár az okostelefonunkról is ellenőrizhetjük a világítás állapotát. Ezek a funkciók korábban soha nem voltak lehetségesek, és nem valószínű, hogy el fognak tűnni, inkább valószínűleg megváltoznak és összetettebbé válnak, hogy megfeleljenek a növekvő csúcstechnológiájú világ igényeinek.
A világításvezérlési tervezési munka már nem ugyanaz, mint volt, ezért a kérdés, amit felteszek önnek, a következő: ellenáll a változásnak, vagy alkalmazkodik az új technológiához?
Ehhez az új perspektívához való alkalmazkodás nem lesz könnyű, sőt, sok erőfeszítést igényel. A modern vezérlések összetettebbek, mint valaha is voltak, de - hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek alkalmazkodtak a fényerőszabályozásról a fényerőszabályozásra való átálláshoz - az előnyök meghaladják a költségeket. A dimmerek korai változatait energiatakarékos eszközként hozták forgalomba, de a modern világítástervezés nagymértékben támaszkodik a lámpatestek tompításának képességére, és ez a változás időt, erőfeszítést és a világítással való munka újragondolását igényelte. Hasonlóképpen, a gondolkodásmódunk megváltoztatása a dinamikus világítás befogadására, ahelyett, hogy csak a "minimális előírásoknak" felelne meg, szintén időt és erőfeszítést igényel, de vitathatatlanul megéri, és javítani fogja a jövőbeli világítási tervek sikerét.
Az új vezérlőrendszereknek köszönhetően nagyobb léptékben gondolkodhatunk a világítás tervezésében, de a nagy ötletek nem születhetnek meg, ha ragaszkodunk a komfortzónához, ahol a komplex vezérlőrendszereket "kiegészítő" funkciónak tekintjük. Arra kérem Önöket, hogy az iparág jobbítása érdekében kezdjenek el a világításról ezekkel az új axiómákkal gondolkodni, amelyek szerint a világítás lehet dinamikus és áramkör-független.
Kezdetben az elektromos világításvezérlés egy egyszerű axiómával indult: a világítás lehet Be vagy Ki. Ez gyakran egy fénykapcsolón vagy egy relén keresztül történt, amely ugyanazon az áramkörön osztozó lámpatestek csoportjait vezérelte. A lámpatestek áramellátását a lámpatesteket tápláló áramkör fizikai megszakításával lehetett megszakítani. Bár ez az elv nem foglalkozik a világítás be- és kikapcsolásának részleteivel, általában feltételezték, hogy a vezérlőcsoportok (zónák) egy áramkörön osztoznak.
Végül egy új axiómát vezettek be a fényerőszabályozás innovációjával. Többé már nem csak On vagy Off volt, hanem az is: a világítás lehet világosabb vagy halványabb. Ez az új közhely még mindig az első axióma elvein alapult, miszerint a zónák ugyanazon az áramkörön osztoznak, és együtt kapcsolják és dimmelik őket, és még mindig nagyon drága megoldás volt az egyes lámpatestek egyedi vezérlése. Az első axiómához hasonlóan ez sem mondja meg, hogy a lámpatesteket hogyan kell tompítani, csak azt, hogy lehet. Ennek az új elvnek a kezdetén a fázisvezérlés volt a legnépszerűbb elérhető lehetőség, amely a lámpatesteket tápláló áramot használta a lámpatestek tompítására is.
Később világossá vált, hogy most egy újabb változás pillanatában vagyunk, egy új axiómával: a világítás lehet statikus vagy dinamikus. A hagyományos fényerőszabályozó rendszerek csak egy statikus fehér lámpatest fényerejét tudták volna beállítani, de a lámpatestek ma már nem csak statikus fehér színűek. A lámpatestek lehetnek színváltósak, hangolható fehér színűek vagy melegre tompítottak. Akár trendről van szó, akár nem, a dinamikus színszabályozási képességek jelenleg a növekedés fázisában vannak, és a vezérlési igényeik sokkal fejlettebbek, mint elődeiké.
A dinamikus világítás nem volt lehetséges, amikor a lámpatestek egy közös vezérlőáramkörön keresztül egymáshoz voltak láncolva, vagy a fázisú dimmeléstől függtek, de manapság a lámpatesteket nem kell az áramkörrel szinonim módon vezérelni vagy saját áramforrással dimmelni. A lámpatestek ma már lehetnek áramköri agnosztikusak, ami azt jelenti, hogy a lámpatestek egyedileg vezérelhetők, még akkor is, ha ugyanazon az áramkörön osztoznak, és több attribútummal rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy különböző, egymástól függetlenül vezérelhető színekkel vagy funkciókkal rendelkeznek. Az áramkörökkel való új kapcsolat miatt a lámpatestek olyan, egymástól független alkalmazásokra is használhatók, mint például az épületadatok gyűjtése és felügyelete.
Ezek az új axiómák a világításvezérléssel kapcsolatos hagyományos feltételezések nagy részét megdöntik, és egy teljesen új paradigmát vezetnek be az iparág számára, amelyet figyelembe kell venni. Ez az új paradigma nagy súrlódásokat okoz azokkal, akik ellenállnak a változásnak, és a szívemet azokért dobogtatom, akik meg akarják tartani a status quo-t. Sokan azonban azzal érvelnek, hogy azok, akik mereven ragaszkodnak a "régi módszerekhez", el fognak tűnni, és helyüket átveszik azok, akik alkalmazkodnak, mert az új technológia előnyei messze felülmúlják a specifikálás és használat megtanulásával járó időt és erőfeszítést.
Az okostelefonok egykor ritkaságnak számítottak, amelyeket az emberek nem voltak hajlandóak elfogadni, mert újak, ismeretlenek és hihetetlenül drágák voltak, de ma már nehéz olyan embert találni a modern világban, akinek ne lenne okostelefonja. Ha ezen a szemüvegen keresztül nézzük, párhuzamokat láthatunk a saját iparágunkban. Az NLC-k a világítástervezés okostelefonjai, de jelenleg még csak most fedezzük fel, hogyan illeszkednek az életünkbe. Egyértelmű, hogy például javíthatják az emberek életét: az érintőképernyők dinamikusan változnak, így valós időben interakcióba léphetünk egy épülettel (és nem csak annak világításával), a világítással együtt érzékelőket használhatunk a kényelmes környezet biztosítására, miközben optimális épület- és energiafelhasználást biztosítunk, az intelligens világításvezérlés lehetővé teszi számunkra, hogy olyan színű fényt válasszunk, amilyet csak akarunk, és bárhonnan, akár az okostelefonunkról is ellenőrizhetjük a világítás állapotát. Ezek a funkciók korábban soha nem voltak lehetségesek, és nem valószínű, hogy el fognak tűnni, inkább valószínűleg megváltoznak és összetettebbé válnak, hogy megfeleljenek a növekvő csúcstechnológiájú világ igényeinek.
A világításvezérlési tervezési munka már nem ugyanaz, mint volt, ezért a kérdés, amit felteszek önnek, a következő: ellenáll a változásnak, vagy alkalmazkodik az új technológiához?
Ehhez az új perspektívához való alkalmazkodás nem lesz könnyű, sőt, sok erőfeszítést igényel. A modern vezérlések összetettebbek, mint valaha is voltak, de - hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek alkalmazkodtak a fényerőszabályozásról a fényerőszabályozásra való átálláshoz - az előnyök meghaladják a költségeket. A dimmerek korai változatait energiatakarékos eszközként hozták forgalomba, de a modern világítástervezés nagymértékben támaszkodik a lámpatestek tompításának képességére, és ez a változás időt, erőfeszítést és a világítással való munka újragondolását igényelte. Hasonlóképpen, a gondolkodásmódunk megváltoztatása a dinamikus világítás befogadására, ahelyett, hogy csak a "minimális előírásoknak" felelne meg, szintén időt és erőfeszítést igényel, de vitathatatlanul megéri, és javítani fogja a jövőbeli világítási tervek sikerét.
Az új vezérlőrendszereknek köszönhetően nagyobb léptékben gondolkodhatunk a világítás tervezésében, de a nagy ötletek nem születhetnek meg, ha ragaszkodunk a komfortzónához, ahol a komplex vezérlőrendszereket "kiegészítő" funkciónak tekintjük. Arra kérem Önöket, hogy az iparág jobbítása érdekében kezdjenek el a világításról ezekkel az új axiómákkal gondolkodni, amelyek szerint a világítás lehet dinamikus és áramkör-független.
